- Egész évet George Orwel emlékének szenteltük. Georg Orwel egyik fõ mûve az 1984. És mi most azt szeretnénk megmutatni egy kiállításban, amely ma nyílik és a két napos konferenciában, amelyet hétfõn és kedden rendezünk meg, hogy milyen is volt ez a nyolcvannégy, ez az 1984 itt, a szocialista táborban. Részben magyar elõadókat hívtunk meg, részben pedig a környezõ volt szocialista országokból hívtunk meg elõadókat, hogy mondják meg õk, hogy milyen volt számukra a nyolcvannégyes év. És eljön a fõvendégünk, Dr. Hans Peter Swartz, az egyik legtekintélyesebb német történész, aki elmondja, hogy az imperialisták - idézõjelben - szempontjából milyennek tûnt 1984-ben ez a szocialista tábor. A szocializmusnak ez a gerontokrata szakasza, ahogy én nevezni szeretném ezt az évet. Beszélnénk a demokratikus ellenzékrõl. Beszélnénk külpolitikában Andropovról és Csernyenkóról. Itt lesz Durai Miklós, aki a Durai Bizottságról és az akkori letatóztatásáról fog beszélni. Lengyelországból meg fogják idézni Popielszku atyának a meggyilkolását és Jaruzelszkynek a regnálását, de beszélni fogunk a gazdasági helyzetrõl Magyarországon, és arról, hogy milyen volt az élet Romániában. És milyen volt nálunk. Milyen volt a mûvészet, tehát milyen volt ez a nyolcvannégyes év. Azt szeretnénk, hogyha nem nosztalgiával gondolnánk vissza erre az idõszakra, de megpróbálnánk azt is megmutatni, hogy az élet milyen volt. Milyen volt a zene, mi volt a divat. Milyen volt itt a vasfüggöny mögött élni abban az utolsó évben, amikor úgy tûnt, hogy ez még sokáig így marad. De hát aztán a történelem úgy hozta, hogy nyolcvanötben már a visszaszámlálás kezdõdött el, és kilencvenre pedig össze is omlott ez a birodalom. Amely nyolcvannégyben még úgy tûnt, hogy sokáig olyan marad.