Mv.: - Az micsoda?

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - Hát én nem tudom, nem tudom.

Mv.: - Ott a környékbe több helyen voltak ilyen térfigyelõ kamerák.

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - Van térfigyelõ rendszer, igen. Tehát az is lehet ...

Mv.: - Rögzítették a dolgot, hogy mi történt ott?

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - Rögzítették a térfigyelõk, de hogy ez a mechanikus behatás ez most mikor történt, vagy honnan, vagy milyen behatásra gondol, nem tudom. Az minden esetre furcsa, hogy ha ilyen neonok a városban, meg minden városban szerte nagyon sok helyen vannak, nem nagyon szoktak lángra kapni. De hát természetesen amíg a szakértõi vélemény nem készül el, nem tudunk semmit.

Mv.: - Én amikor meghallottam ezt a hírt, azonnal arra gondoltam, hogy hú, itt mindjárt arról fognak beszélni, hogy föl akarják gyújtani a Terror Házát. Hála Istennek eddig ilyenrõl nem volt szó. El tudja képzelni, hogy esetleg ez fordul még?

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - Nézze, azt tudom mondani, hogy aznap, a rádiók és a televíziók aznap közölték a Fõvárosi Közigazgatási Hivatalnak azt a döntést, hogy a pengefalat nem lehet lebontani, maradhat és azoknál a tûzoltóknál és rendõröknél és maga a BRFK-nak a vezetõje, Gergényi tábornok is személyesen ott volt és a tûzoltóság is nagyon magas szinten képviseltette magát, tehát az õ hozzáállásukból és azokból a rendõrtisztek, meg tûzoltók, akikkel beszéltem, mindenkiben benne volt egy ilyen félelem, hogy jaj, csak ne történjen már valami. Higgye el, hogy õk is, meg mi is mindannyian fáradtak vagyunk. Tehát másfél éve megy ez az áldatlan állapot ebben az országban, ez az állandó gyûlöletkeltés, ez az állandó feszültség. Szeretne mindenki nyugalmat. égyhogy mindenki remélte, hogy nincs semmi ilyesmi mögötte.

Mv.: - Mikorra ígérték a hivatalos állásfoglalást?

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - Hát jövõ hét elejére, jövõ hét elejére.

Mv.: - Tehát egy pár nap múlva biztosan megtudjuk, hogy mi történt. Arra volt módja, hogy ott a térfigyelõ kamerák felvételeit megnézze, vagy látta, mit vett föl?

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - A térfigyelõ kamera a rendõrség tulajdonában van és azt nem mutatják meg. Tehát azt õk fogják elemezni. Nyilvánvalóan az igazságügyi szakértõnek a véleményét azt megküldi a rendõrségnek és a rendõrség majd dönteni fog arról, hogy milyen intézkedést fog foganatosítani.

Mv.: - Ahogy ön már utalt is rá, éppen azon a napon jelentették be, hogy egy nagyon hosszú áldatlan vita talán lezárul, én már nem merek véglegeset mondani a dologról. Ugye nagy vita volt arról, hogy az épületre illesztett ún. pengefal maradhat, nem maradhat. Vita volt arról, hogy van engedélye, nincs engedélye. Ha van engedélye, akkor az jó engedély-e, meg attól való-e, meg akkor kapták-e amikor kellett. Most az utolsó fórum is azt mondta, nincs tovább, a bontás nem képzelhetõ el, bár egy ilyen fél gyõzelem ez, mert nem azt mondták ki, hogy ott minden abszolut törvényes volt, hanem azt mondták, hogy eltelt a határidõ, most már nem lehet csinálni semmit.

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - Igen, tehát új eljárásra kötelezte a Fõvárosi Közigazgatási Hivatal a kerületet és ezt a törvény által biztosított határidõn belül a kerület nem folytatta le, hanem ...

Mv.: - Miért nem?

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - Nem tudom, nem tudom és aztán hoztak egy bontási határozatot, ami viszont nem végrehajtható, hiszen a törvényes határidõn kívül történt. Én azt gondolom, hogy ez ...

Mv.: - Kicsit ez olyan tudja, mint amikor a bíróság elõtt valakit nem, hogy szokták mondani a jogászok?

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - Elévülési ...

Mv.: - Nem bûncselekmény hiányában mentenek fel, hanem bizonyítékok hiányába, hogy akkor azért ott marad a kis pötty, hogy lehet, hogy volt itt valami, csak nem tudták rábizonyítani.

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - Hát nézze, én nem tudom. Tehát eddig azzal vádoltak minket, hogy nem volt építési engedélyünk, most a Közigazgatási Hivatal is leszögezi, hogy volt építési engedély, csak nem építési engedély kellett volna, hanem valami más engedély kellett volna. Én nem tudom. Tehát még egyszer hangsúlyozom, hogy most két önkormányzat, kerület és Fõvárosi Önkormányzat között milyen eljárási hiba történt, ez elsõsorban az õ dolguk és szeretném, hogy ha elérkeznénk oda, hogy megnyugszunk ebbe a döntésbe.

Mv.: - Ne felejtse el, hogy egy fórum még mindig van, mert nem tudom pontosan kicsoda, de bírósághoz még ugyanezzel az üggyel akar fordulni.

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - Igen, polgári peres eljárást a fõváros indíthat. Én nagyon remélem, hogy Demszky Gábor ezt nem fogja megtenni, bár már egyszer Demszky Gábor közbelépett, amikor a városképvédelmi bizottság elfogadott egy olyan javaslatot, amit mi tettünk, hogy három évre ideiglenesen adják meg az engedélyt. Ezt a bizottság megadta és Demszky Gábor ebbe nem nyugodott bele és újra összehívatta a bizottságot, amely elutasította ezt a kérelmet.

Mv.: - Most végül is jobban állnak ennél, mert most, hogy ha lezárul az ügy, van valami határidõ egyébként, hogy meddig kell a bírósághoz fordulni?

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - Hát nem tudom, nem tudom. Én nagyon remélem, hogy Demszky Gábor ezúttal belenyugszik abba, hogy a fõváros szívében ez a múzeum arra fogja emlékeztetni a magyar polgárokat, hogy ebben az országban volt két totális diktatúra, amiben emberek nagyon sokat szenvedtek és ez a múzeum emléket állít nekik.

Mv.: - Ami engem mindezeknél a pengefalaknál és egyebeknél jobban érdekel, olvastam, hogy indítanak egy vetélkedõ sorozatot az Orwell évfordulóra való tekintettel, éppen Orwell ügyében középiskolás gyerekeknek, ahol a demokrácia mûködését, illetve a demokrácia szabályait fogják tanítani. Mirõl szól ez a vetélkedõ, hogy kell ezt elképzelni?

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - A vetélkedõ a www.orwell.hu honlapon található.

Mv.: - Ez volt itt a reklám helye.

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - Igen, és a demokráciáról, a diktatúráról lehetjátékos formában diákoknak vetélkedni és az elsõ ...

Mv.: - Ezt hogy kell elképzelni, hogy ...

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - Hát különbözõ feladatok vannak, azt ott megoldják, ezt pontozzuk, azoknak az esetében, akik regisztrálták magukat és az elsõ 56-ot behívja majd a Duna Televízió, ahol lesz egy középdöntõ, lesz egy döntõ. Nagyon szép nyereményeket ígérünk.

Mv.: - Milyen körben hírdették ezt meg, kik jelentkezhetnek erre a vetélkedõre?

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - Bárki jelentkezhet, középiskolások, fõiskolások.

Mv.: - Mennyien vannak eddig és meddig lehet még?

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - Azt tudom, hogy az elsõ délután kétezren klikkeltek rá, ami nagyon szép és nagyon örülünk neki.

Mv.: - Jó, de hát a végén majd az dönti el a sikert, hogy hányan jelennek ott meg.

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - Hányan jelennek meg, igen, és hányan tudják sikeresen megoldani ezt a feladatot, de mindenképpen, hogy egyáltalán foglalkoznak vele, tanulnak belõle, mi ezt sikernek fogjuk fel. Egyébként is azt gondolom, hogy az Orwell év nagyon sikeres volt, ma délben, délelõtt fog megnyílni az 1984 címû kiállítás és hétfõn, kedden pedig lesz egy konferencia 1984 címmel, amely csak áttételesen kapcsolódik ugyan Orwellhez, hiszen az egyik fõmûve 1984, de mi inkább arra voltunk kíváncsiak, hogy nálunk, a szocialista táborban, a valóságban milyen volt ez az 1984. Tehát meghívtunk a környezõ országokból is, meg Magyarországról is olyanokat, akik aktívak voltak ebben az idõszakban és hát Peter Schwarz professzor jön Németországból, aki az egyik legtekintélyesebb történész, aki pedig hát az imperialista szemszögrõl volt minket tájékoztatni.

Mv.: - Hát onnan másként láttak 1984-ben Magyarországot, mint ahogy innen láttuk mi.

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - Így van, mint ahogy ...

Mv.: - Ez az Orwell azért egy nagyon veszélyes fickó, mert ha olvassa az ember a dolgozatait, akár az 1984-et is, nagyon nehéz tetten érni benne azt, hogy õ a diktatúra vagy az embertelen rendszerek mûködési forrásait hol találja meg. Én azt tapasztaltam, hogy nem elsõsorban ideológiákban, jobb, baloldali bármiféle ideológiákban, hanem igen mélyen az ember természetében is. Érdemes errõl is szót ejteni majd.

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - Én azt hiszem, hogy az Orwellnek a nagyszerûsége és az a tény, hogy õ nem öregszik és nem avul el és ...

Mv.: - Sõt, egyre izgalmasabb.

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - Egyre izgalmasabb lenne és egyre fontosabb, az talán épp emiatt van. Tehát hogy nem egy konkrét dologról ír, amikor már nem konkrét, akkor talán nem olyan érdekes, hanem azokról a veszélyekrõl ír, amikkel holnap is szembesülhetünk és talán 50 év múlva is ugyanúgy szembesültünk vele bármikor. Arról, ami bennünk van, ami minket kényszerít, vagy késztethet arra, hogy másokat terrorizáljunk, másokat elnyomjunk, mások felett ilyen módszerekkel uralkodjunk. Annyiban az ideológiáról szól, hogy azt mondja ki, hogy azok az ideológiák, amelyek nagyon-nagyon szép jövõt ígérnek, de azt tanítják, hogy ehhez a gyakorlatot egy picit hát pillanatnyilag ugye korlátozni kell és bizonyos átmeneti terrorisztikus intézkedésekre van szükség, hogy ezeknek az ideológiáknak nem szabad bedõlni, mert ezekbõl csak a terror marad és a szép célok sose lesznek elérve és soha nem valósulnak meg.

Mv.: - Nekem a legnagyobb tanulság talán az volt Orwelltõl, hogy bármilyen eszmét, ideológiát is kövessen az ember, mindennap úrja, meg újra meg kell vizsgálni azt, hogy még mindig az emberekért dolgozik-e, vagy már valami másért.

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - És hogy mi érvényes belõle. De ami még szerintem nagyon fontos az, hogy Orwell bátor volt, és hogy az igazságot tartotta mindig szem elõtt. Ez amit az elõbb ön mondott. Tehát mindegy volt a számára, hogy az milyen következményekkel jár, õ kiállt az igazság mellett. Ezért vállalta, hogy marginális volt, hogy a könyveit nem adták ki, hogy különbözõ emberek támadták, hogy nem számított divatosnak, nem volt a szalonok kedvence. Tehát azok, akik a szalonok kedvencei voltak, azokról ma nem tartunk vetélkedõt és nem szentelünk nekik egy egész évet. Orwellre viszont odafigyelünk, mert mindig felmutatta azt, ami a dolgok mélyén volt és amire érdemes odafigyelnünk.

Mv.: - Ha legközelebb találkozunk azt szeretném, hogy ha itt folytathatnánk a beszélgetést és nem kellene költségvetésekrõl, meg pengefalakról, meg építési engedélyekrõl és egyéb agyamentségekrõl beszéljünk. Köszönöm, hogy eljött.

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - Én is köszönöm. Minden jót kívánok.

Dátum : 2003.10.10. Idopont 12:00 Adó : MTV 1 Mûsor : Hírmagazin (Hegedûs Judit)
H.J.:- A korábbi feltételezésekkel ellentétben a rendõrség, és a tûzoltóság mára kizárta azt a lehetõséget, hogy elektromos rövidzárlat okozta volna a Terror Háza pengefalának kigyulladását szerda este.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - égy látja, hogy az elektromos hiba kizárható, úgy látja, hogy szándékos gyújtogatás kizárható, most azt valószínûsítette, hogy valami külsõ mechanikai behatás történt esetleg.

H.J.: - Az, hogy a külsõ mechanikai hatás konkrétan mit jelent, egyelõre a fõigazgató sem tudja. A Terror Házában egyébként a történtek ellenére ma megnyílt az idõszaki kiállítás George Orwell angol író születésének 100. évfordulója alkalmából. A kiállítás az író világhírû regényének az 1984.-nek a címét viseli.