A Terror Háza egy kis termében található a kiállítás, amelyben a rendezők - több-kevesebb sikerrel - Orwell életét próbálták rekonstruálni. A bejáratnál egy tárlóban az íróról és hozzátartozóiról találunk fényképeket, egyes munkáinak pedig szamizdat kiadásait tekinthetjük meg.
tEgy érintőképernyős terminálon sok fontos, Orwellhez kapcsolódó információ, dokumentum és érdekesség digitalizált változata látható. Ezek az érdekes adatok is bizonyítják: az író életútja nem volt mindennapinak nevezhető.
George Orwell, eredeti nevén Eric Arthur Blair, skót származású, de Indiában született. Fiatalon dolgozott az indiai birodalmi rendőrségnél, aztán visszatért Angliába, ahol a legsötétebb, legnyomorúságosabb sorsokról írt. Közel állt hozzá a szocializmus eszméje, de annak megvalósítási kísérleteiből kiábrándult.
1941-től a BBC tudósítójaként dolgozott, és részt vett a második világháborúban. 1950-ben tuberkulózisban hunyt el.
1948-ban fejezte be fő művét, az 1984-et, amelyet a kiállítás is vezérfonalként használ fel koncepciójához. A terem bal oldalán egy bunkerszerű építmény falára a könyv első részének végén használt jelszavakat festették fel: HÁBORÚ: BÉKE, SZABADSÁG: SZOLGASÁG, TUDATLANSÁG: ERő. A bunkerben egyébként kicsit meghökkentő installáció található, a rendezők Orwell háborús életkörülményeit kívánták ezzel illusztrálni: egyszerű berendezés, mely egy székből, egy asztalból és egy puskából áll, egy Remington Portable írógép, teáscsésze és egy ötévesnél nem régebbi faxgép, amelyből hosszú papírcsík ömlik ki a padlóra. Közben háborús tudósítások hangfelvételei követik egymást. Hm. Kissé hatásvadász, szájbarágós megközelítés.
A terem falán körben elég nehezen olvasható felirat fut, szintén az 1984-ből vett részlettel: „A múltat eltörölték, az eltörlés művészetét elfelejtették, a hazugság valósággá lett."
A valósággá szó felragasztott betűi, nem véletlenül, egy tv képernyőjére kerültek fel, szimbolikus értelmezési rétegeket is megnyitva ezzel.
A kiállítás hiányossága, hogy Orwell munkásságának csak azon részeit domborítja ki, amelyben a totalitárius rendszereket állítja kritikájának fókuszába. Holott az író, nemcsak a diktatúrákat állította pellengérre, de felhívta a figyelmet az emberi jogok védelmére, az agresszió és más ijesztő, szörnyű, lassacskán mindennapossá, természetessé váló tettekre, az értékek eltolódására.
Érdekes, hogy a „Nagy Testvér szemmel tart" gondolata nem jelenik meg, pedig ez manapság szintén igen fontos téma, pláne ha tv-t néz az ember, vagy az Egyesült Államokban kíván nyaralni. A teremben a tv képernyőn egyébként a BBC 1983-ban készült dokumentumfilmje fut, amely rendkívül érdekes, csak képi világa élvezhetetlen a felragasztott betűk takarása miatt. Orwell komolyabb, összetettebb, átgondoltabb kiállítást érdemelne. |
